a képzés célja

A kiégés megelőzését és annak kezelését támogató képzés elsődleges célja a résztvevők támogatása a kiégés, az ún. burnout-szindróma stádiumainak és figyelmeztető jeleinek felismerésében és kezelésében. A képzés ennek érdekében professzionális támogatást kíván nyújtani a berozsdásodáshoz ill. kiégéshez vezető lélektani folyamatok kezeléséhez.

A fizikai, emocionális és mentális kimerülés, a reménytelenség és inkompetencia érzése, a szervezeti és személyes célok elvesztése, a személyes és szakmai küldetésről való megfeledkezés, az önmagunkra, másokra és a munkára irányuló negatív beállítódás jelenségeinek megelőzésére és kezelésére irányuló lélektani munka a résztvevők személyes, aktív és interaktív, (ön)reflektív, probléma-alapú, tapasztalati tanulási megközelítése révén lehetséges a leghatékonyabban.

A képzésre segítő szakembereket, vezetőket, HR-területen dolgozókat várunk.

A továbbképzés során érintett főbb témakörök:

             ·  A témakör tágabb kontextusa: a mentálhigiéné, mint paradigma (Prof. Kézdi Balázs) és a munkahelyi wellbeing

                  · Az egészségpromóció feltételrendszere (WHO)

                  · Az egészségtanulás (Prof. Kelemen Gábor)

                  · A szalutogenetikus koncepció megközelítési horizontja (Prof. Aaron Antonovsky)

                  · A pozitív egészség koncepciója (Prof. Marie Jahoda)

                  · A terapeuta „funkciói” (Prof. Buda Béla)

                  · A kongruencia lehetséges jelentésrétegei, jelentősége, Virginia Satir hitelesség koncepciója

                  · A segítő szindróma (Prof. Wolfgang Schmidbauer), a kényszeres segítés és a burnout kapcsolata

                  · A burnout kialakulásához vezető tényezők, a kiégés folyamata, szakaszai, összetevői, dimenziói és következményei, mérése

                  · A kiégés társadalma (Byung-Chul Han)

                  · Kimerülés és berozsdásodás

                  · Alienáció és „emberfeldolgozás”

                 · A szakmai személyiség működése, belső dinamika és külső interakciók

                · A segítő személyisége és optimális szakmai működéséhez szükséges tényezők

                · Pszichopreventív teendők a személyiség „kimerülése” és kiégése ellen

                · A szupervízió jelentősége a kiégés megelőzésében és kezelésében

A képzés a hazai és nemzetközi kutatások szakmai ajánlásait és irányelveit alkalmazó, korszerű módszertani arzenált felsorakoztató, professzionális és egyszerre személyes támogatást nyújt a résztvevők számára.

OKTATÓ

Dr. Csürke József, Ph.D., szociálpolitikus, a pszichológiatudomány doktora, akkreditált szupervízor, hipnoterapeuta, GCDF facilitátor (életpálya tanácsadó)

Szakmai tevékenységei: 

             ·        egyéni pszichoszociális-, mentálhigiénés-, életvezetési tanácsadás, segítő beszélgetés (conselling);

             ·        egyéni-, vezetői-, csoportos- és team szupervíziós folyamatok vezetése, továbbá team-támogató munkaformák, mint esetkonferencia- és esetmegbeszélő moderálása;

                   ·     egyetemi oktatás tanácsadó szakpszichológus (ELTE PPK) és szupervízor (ELTE TáTK) szakirányú továbbképzésekben  

Minden segítő szakmában (coach, tanácsadó, pszichológus, mentálhigiénés szakember, szociális munkás, stb.) találkozunk, és egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy az ügyfél/kliens valamilyen krízishelyzetbe kerül, és ezzel a helyzettel nekünk valamit kezdenünk kell.

A krízisinformált-coach képzésünkön arra keressük a választ, hogy miként tudjuk megteremteni az optimális feltételeit a lélektani krízisben/krízishelyzetben rejlő fejlődési – növekedési potenciál kibontakoztatásának. A legmodernebb elméleti alapvetéseken, fogalmi ismereteken túl a krízisben rejlő fejlődési potenciált kiaknázó szemlélet elsajátítására helyezünk nagy hangsúlyt. A gyakorlatok pedig segítenek abban, hogy kellő érzékenységgel alkalmazzuk új megközelítésünket a segítő és coaching folyamatban és a coachee-val való munkában, egyéni vagy szervezeti kontextusban.

Miért fontos, hogy foglalkozzunk a krízis témájával a munkánkban?

A lélektani krízis jelensége a hétköznapi és szakmai diskurzusokban általában negatív állapotként, egy sokrétegű folyamat kedvezőtlen, destruktív állomásaként konstituálódik. A jelen képzés során ismertetett megközelítések a lélektani krízis promóciós aspektusainak feltérképezésére törekszenek: a krízis potenciálisan kedvező, személyiségfejlődést segítő, a személyiség magasabb szinten történő integrációját támogató szerepét kívánják felvázolni és igazolni. A feldolgozásra kerülő témakörök a krízis és határterületeinek illeszkedési pontjait törekszenek világossá tenni, melynek során számos új, a krízissel történő konstruktív megküzdést támogató intervenciók szakmai nézőpontjaira lelhetünk. A továbbképzés során az elméleti és módszertani alapozás mellett olyan őszinte és önreflektív teret szeretnénk létrehozni, amelyben a résztvevők saját, személyes és szakmai tapasztalati életvilágában is elmerülhetünk.

Továbbképzésünk a humán segítő hivatásúak szakmai felkészültségét kívánja emelni a praxisukban normatív módon megjelenő lélektani krízisek felismerése és kezelése tekintetében.

A homo patiens, Viktor E. Frankl szenvedő ember figurája szenvedés-képessége révén kíván létében értelmet felfedezni: a beteljesülés és kétségbeesés dimenziójában, a végzetes sikertelenségben is ki tudja önmagát teljesíteni, hiszen a krízisben szenvedő ember – akár egy team, akár egy rendszer, szervezet – lehetőséget fedezhet fel egy magasabb minőség – egy mélyebb ételem megtalálására. A szenvedés ezáltal válik értelemlehetőséggé. A lélektani krízis jelensége így a lét- és önmegértés reflektív folyamataként mutatkozik meg, amely létezésünk alapkérdéseivel való kapcsolatunkat definiálhatja. A krízisben felmerülő megoldási kísérletek elgondolása során ezáltal mélységeiben tekinthetünk önmagunkra.

A krízisinformált-coach képzés eredményeként tudni fogod:

1. a lélektani krízis fogalmi kereteinek elméleti és kutatási hátterét, valamint a krízis felismerését,
2. típusainak jellemzőit,
3. elkülönítését más kritikus lélektani jelenségektől (többek között a traumától),
4. szakaszainak meghatározó jellemzőit, 
5. dinamikájának sajátosságait, 
6. lehetséges kimeneteleinek jellemzőit, következményeit;
7. a főbb beavatkozási lehetőségeket és eszközöket,
8. a veszélyeztető helyzeteket és a delegáció (továbbirányítás, esetátadás) protokollját,
9. és a krízisintervenció általános szabályainak, módszertanának átfogó ismertetése történik meg.

E képzés szemléleti horizontja tekintetében a krízis értelmet feltáró kérdéseinek és lehetséges válaszainak megfogalmazására törekszik – ebbe szeretné bevezetni, kísérni érdeklődő és értő résztvevőit.

Kiket várunk?

Oktató